Eseménynaptár

November 2017
V H K Sz Cs P Sz
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
Névadónk
„Tégy oly célt fel, amelyre soha senki nem ért. Mert szép dolog a középszerű tudós emberekkel elérkezni, de szebb még a legtudósbakkal egyarányú messze hagyíttani, a legszebb penig mindeneket fellyülhaladni, és a nagy hegynek oly részében állani, ahová soha senki maga erejétől nem hághatott, s talám soha nem is hág.” (Apáczai Csere János)



Apáczai Csere János a Brassó melletti Apácán született 1625-ben. Kolozsváron, majd a korabeli Erdély szellemi központjában, Gyulafehérváron tanult, ahol német földről származó holland és angol egyetemeken tanult tudósok vezetik az oktatást. A latin nyelvet például Comenius tankönyveiből oktatják (Vestibulum, Janua), melyek enciklopédikus jellegűek voltak: a nyelvi ismeretekkel párhuzamosan a tudományok és mesterségek elemeivel is megismertették a tanulókat.

 

1646-ban az erdélyi református egyház akkori főpásztorának támogatásával jut ki Hollandiába. Tanul Franekerben, Leydenben, Utrechtben, a harderwijki egyetemen avatták teológiai doktorrá 1651 áprilisában. Utrechben feleségül vette Aletta van der Maet utrechti polgárlányt, és lázas sietséggel kezdte írni tankönyvét, a Magyar Encyclopaediát. Olvasmányai közben döbben rá, hogy azok a népek bővelkednek tudós férfiakban, amelyek anyanyelven olvassák, közlik, tanítják és tanulják az összes tudományokat. Tankönyve anyagának kiválasztásában nagy hatással van rá Descartes, a francia feltörekvő polgárság nagy filozófusa. Maga írja, hogy úgy érezte, kezébe került „az univerzum labirintusában” eligazító iránytű. A descartesi filozófia segíti hozzá Apáczait, hogy enciklopédikus összefüggésben rendszeresen és röviden kifejtse az összes tudományokat. Apáczai nem eredetiségre törekedett, az volt a célja, hogy  „jó kalauzokat” válasszon és a tudományos világ legkiválóbb tekintélyeit szólaltassa meg. Eredeti a Magyar Encyclopaedia mint tankönyv, mint pedagógiai munka. A válogatás, a rendszerezés, a magyarra fordítás és a didaktikai tömörítés volt az a feladat, melyet Apáczai nagy mestereihez méltóan oldott meg. Az Encyclopaedia előszavában indokolja, magyarázza eljárását, célkitűzését, és az új tartalom közvetítéséhez szükséges módszertani útmutatást is ad.

 

A lázas munka közben érkezik a hazahívó levél. Az utazásra küldött pénz egy részével kinyomtatja a Magyar Encyclopaediát, majd 1653 nyarán hazatér Erdélybe. A gyulafehérvári kollégiumba kap beosztást. Tanítványai közül Bethlen Miklós nagy rajongással ír a merész újítóról. Beköszöntő beszédben reform-tankönyvét és egyben reform-terveit ismerteti. Beszédének címe „A bölcsesség tanulásáról”. A bölcsesség Apáczai szerint: „azoknak a dolgoknak módszeres összefoglalása, melyeket tudni szükséges”. Öt év alatt, míg Apáczai Hollandiában tartózkodott, megváltozott a tanítási szellem  a gyulafehérvári iskolában. 1655-ben igazgató-professzornak nevezik ki Basiriust, aki a lefejezett angol király, I. Károly udvari papja volt. Basirius nem késlekedik figyelmeztetni a fejedelmet és más főszemélyeket, hogy Apáczai tanai az angol király sorsára  juttathatják őket. II. Rákóczi György nyílt vitát rendel el, melyen Basirius érveit könnyen megcáfolja Apáczai, de a fejedelem véget vet a vitának, s talán az is igaz, megígérte, hogy a Marosba vetteti vagy a toronyból „hányatja le”. Mindenesetre Apáczait eltiltotta a tanítástól.

 

Egy év után megbízást kapott Apáczai a fejedelemtől, hogy vezesse a kolozsvári reformátusok iskoláját. Külön küldöttség ment érte Gyulafehérvárra, a kolozsvári polgárok nagy megbecsüléssel fogadták. Tanítványai otthagyták a kényelmes főiskolát, ahol biztos ellátásuk volt, és követték Apáczait a kolozsvári romos iskolába. Székfoglaló beszéde mostmár nem a tanártársakhoz szól, hanem igazi mozgósító beszéd az egész „magyar nép”-hez az iskolák fölöttéb szükséges voltáról. Apáczai bebizonyítja, hogy iskolák nélkül, korszerű tudományok nélkül egyetlen nép sem boldogulhat. Sürgeti a főiskolák felállítását, hogy Erdélyben is meg lehessen tanulni a legfontosabb tudományokat.

 

A történelmi körülmények azonban nem kedveznek az iskolafejlesztő törekvéseknek. Tatárok dúlják fel a gyulafehérvári iskolát, zűrzavar és nyomorúság zúdul Erdélyre. Apáczai töretlen hittel tanít, egymaga végzi több ember munkáját. Az enciklopédia csaknem minden fejezetét tanítja. A súlyos megpróbáltatások ellenére a kolozsvári kollégium Erdély legnívósabb iskolája lesz. Apáczai azonban nem tudja terveit megvalósítani, fiatalon, harmincnégy éves korában halt meg Kolozsváron 1659-ben.

 

A küzdelmes sorsú tudós iránti kegyeletből 1993-ban iskolánk hivatalosan is felvette Apáczai Csere János nevét.


Szilágyi Júlia
magyartanár